14. rész: Az új családtag.

Már több mint egy hónap telt el azóta, hogy megvettem a házat. Ma december 20-a van, a tanítás utolsó napja, holnaptól téli szünet lesz. Az utóbbi időben semmi érdekes nem történt, akik beköltöztek az új házba, jól megvannak a háznénivel. És jó, hogy itt vannak a közelben. Jessy végre nem szomorkodik állandóan, mert tudja, hogy Sam mindig itt van a közelben. Mivel ma lesz az osztálykarácsony így kell vinni ajándékot annak akit húztunk. Én eredetileg Ambert húztam, de cseréltem Jessyvel aki Armint húzta, Jessy elcserélte Ambert Alexyvel Alicere. Alexy Charlotte-tal cserélte el Ambert, de nem tudom, hogy kire, bár nem is érdekel. Én Arminnak egy PSP játékot vettem, remélem tetszeni fog neki. A játékon kívül vettem neki egy ébenfa képkeretet. Jessy Alicenek egy plüss fókát, hisz az a kedvenc állata, meg egy új, márkás lila pólót, ami tökéletesen passzol a lány ízléséhez és stílusához. Josh az egyik lányt, Chatlynt húzta. Vett neki egy virágos hajpántot és egy plüssmacit. A többieket nem tudom, hogy kit húztak. Mikor felöltöztem, lementem az ebédlőbe reggelizni.

Ott volt Jessy is:

Reggeli után elindultunk az iskolába. Persze, most már kocsival mentünk, hisz túl hideg van. Amint beértünk a suliba odajött az osztályfőnökünk.

- Joana, Jessy kérlek gyertek segíteni. Alice, Lyzander ti menjetek az osztályba és ott segítsetek berendezni a termet.

- Rendben Tanárnő. - mondta Alice és el is mentek. Mi Jessyvel mentünk a Tanárnő után a tanáriba.

- Na, ezeket kéne bevinni a terembe, de előtte még adnék nektek valamit. - mondta és elővett két pici ajándékdobozt. - Szeretném, ha csak otthon bontanátok ki ezeket.

- Köszönjük. - mondtuk a húgommal egyszerre és elvettük a dobozokat. Ofőnk mindkettőnket megölelt. Felkaptuk a sütis/szendvicses tálcákat az asztalról és elindultunk velük be a terembe. Amint leraktuk a tálcákat beraktuk az ajándékot a táskánkba és mentünk vissza a tanáriba az ofőnkkel az üdítőkért és a poharakért. Mikor beértünk a terembe a fenyőfát már feldíszítették. Egyszerűen csodaszép lett, pici lucfenyő tele piros és arany színű díszekkel és girlandokkal. A terem többi része is így volt feldíszítve, minden csillogott, villogott. Először játszottunk egy kicsit, utána jött az ajándékosztás. Amber Ninát húzta, vett neki egy ronda, bizsu karkötőt, meg egy ocsmány talán farkasra emlékeztető faragott fa szobrocskát. Nina Charlotte-ot húzta, s egy ezüstözött karkötőt vett neki egy pici C alakú medállal, meg egy fülhallgatót. Charlotte Ambert húzta, s vett neki egy elég drágának tűnő nyakláncot, meg egy rózsaszín magassarkút. Az ajándékosztásban Alexy jött, aki Emilyt húzta, s vett neki egy szép, kék színű ruhát, olyat ami abszolút illik a lányhoz, kiemeli a szemeit. És a ruha mellé vett a lánynak még egy bokaláncot is. Emily engem húzott, kaptam egy aranyos plüssmacit, aminek egy képkeret volt a mancsai közé varrva, s abban volt egy kép, amin én és Emy voltunk, ez volt az első és utolsó közös képünk. Az első két hétben még jóban voltunk, de aztán minden megváltozott, már Kimékkel se tartom a kapcsolatot. Rosa is hiányzik, mindenkitől elszigetelődtem. Ezen a képen még boldog vagyok, csak utána jöttek a gondok, a szüleim halála, stb...

Hát igen... aznap annak ellenére, hogy szeptember eleje volt, az idő egészen télies volt, hó ugyan nem esett, de ónos eső az igen, nem is kevés. Megfordítottam a képkeretet, és a hátoldalán pici szöveg volt: "Kedves Joana, nem tudom, hogy mi történt, mikor a szüleid meghaltak, de nagyon megváltoztál. Hiányzik az a kedves, nevetős lány, akivel olyan jóban voltunk. Megkomolyodtál, komor lettél, már Kim se ismer rád, de Jessy is furcsa lett. Tudod, hogy nekem bármikor, bármit elmondhatsz, mindig melletted leszek. Emy". A maci mellett a másik ajándék egy ametiszttel kirakott bronzmedál. A medál mellett volt egy kis cetli: "Seb felett lóbáld meg a medált és mondd ki ezt: "se repone"" (gyógyítsd meg (spanyol)). A kép és a kis szöveg láttán könnyek szöktek a szemembe, de azért átadtam Arminnak az ajándékát. A PSP játékot és a képkeretet, a keret nem egy egyszerű ébenfa keret volt, hanem még ki is volt faragva, és a hátuljába belevésettem egy kis szöveget: "Kedves Armin, szeretnék nagyon boldog Karácsonyt kívánni. Tudd, hogy mindig is jó barátként tekintettem rátok Alexyvel. Remélem, ha a csatában el is esek, te soha nem fogsz elfelejteni. Joe" Hát igen... ilyen az én világom... Nos... Armin Lyzt húzta, vett neki egy pici tőr alakú ezüstmedált, aminek a markolatán egy pici rubint szemű ezüst kígyó tekeredett. A pici medál mellé vett egy (gondolom Alexy által választott) Lyz stílusához illő sálat. Lyz Castielt húzta ajjajjj, ebből botrány lesz... Na tehát az ajándék: egy papír(?), Castiel felolvasta mi áll rajta. Lyz már megvette a sírhelyet (a lehető legolcsóbb tömegsírt) a gyilkosoknak. Ez aztán a "szép" ajándék! Na és a másik meg egy ezüst athame (boszorkánytőr), a fegyver enyhén ragyogott, de jó, hogy a drágám megbűvölte. A fegyver az ellen fordul, aki először puszta kézzel ér hozzá. Kár, hogy ebből a próbálkozásból semmi se lesz, hisz még a vak is látja, hogy az athame meg van bűvölve. Castiel Kimet húzta, csak ékszert vett neki, egy nyakláncot meg egy hozzá illő fülbevalót, de itt a baki az az, hogy Kim soha nem hord ékszert... Na mindegy is, Kim Rosat húzta, varrt neki két ruhát, igen, Kim szeret varrni. Rosa Jessyt húzta vett neki a plüss farkast meg egy rózsaszín nyakláncot. Jessy odaadta Alicenek a plüssfókát és a pólót, Alice majd' kiugrott a bőréből az ajándékok láttán. Alice az ofőnket húzta vett neki egy fenyőfa alakú mécsest meg egy könyvet. A Tanárnő Maját húzta vett neki egy könyvet és egy fényképalbumot, mert Maja imád fotózni. Maja Cassyt húzta és vett neki egy Bad Girl feliratú fekete és sárga pólót meg egy új szemfestéket, mert Cassy már többször megemlítette, hogy utálja a mostanit, de anyukájától nem kap pénzt másikra. Cassy Lizát húzta vett neki egy ezüst tigris alakú medált, melynek a csíkjai apró pici rubintokkal vannak kirakva és a két szeme egy-egy smaragd. És a medál mellé vett neki egy CD-t az egyik ember együttes a Green Day legújabb albumát. Liza Alexyt húzta, vett neki egy Skillet lemezt (a skillet tagjai mind egytől egyig bukottak) és a CD-n kívül még egy új fejhallgatót, mert Alexyé tönkrement. Ezután még beszélgettünk és ettünk egy csomót, majd mind indultunk haza, de a kapuban valaki megragadta a karomat.

- Joe kérlek várj. - mondta Emy.

- Igen? - fordultam kedvesen a lány felé, aki csak megölelt.

- Boldog Karácsonyt és B.U.É.K. - mondta, s szemeiben már könnyek gyűltek.

- Neked is. - mondtam, s szorosan megöleltem. - Valamikor találkozzunk a szünetben. - vetettem fel. Mire felcsillant a szeme, de azért már majdnem sírt, láttam, hogy megviseli őt is, hogy megváltoztam, hogy elhanyagolom a barátaimat.

- Csak a két ünnep között érsz rá? - kérdezte, s láttam, hogy a magány árnya suhant át az arcán, hát igen... az anyja meghalt, az apja meg elhagyta, egyedül él szegény lány.

- Töltsd velünk a karácsonyt, tudom, hogy egyedül vagy. - mondtam, s biztatóan rámosolyogtam.

- Biztos? - kérdezte egyre izgatottabban.

- Megkérdezném, ha nem lennék benne biztos? - na ettől a kérdésemtől végre elnevette magát.

- Akkor megyek.

- Van kedved nálam aludni ma? - kérdeztem, mikor kisétáltunk a parkolóba.

- Igen.

- Akkor elmegyek veled pakolni utána megyünk hozzánk. - mondtam nevetve. Odaszóltam a többieknek is, hogy majd olyan másfél óra múlva megyünk csak haza Emyvel. Útközben rengeteget beszélgettünk és mondta, hogy tetszik neki Alexy, de fél, hogy a fiú nem így érez iránta. Szívem szerint megnyugtattam volna, hogy az érzés kölcsönös, de nem tehettem, mert nem tudtam, hogy Alexy hogy érez a lány iránt. Így hát megígértem, hogy beszélek a fiúval. Emy gyorsan összepakolt és eljöttünk, mikor megérkeztünk Emyt mindenkinek egyesével bemutattam. Felmentünk a szobámba, s ő teljesen elámult.

- Tehát igaz a legenda? Egyszer eljön az a félvér, akit mindenki tisztelni fog, s ő fogja csak tudni megölni a gyilkost és fiát.

- Igaz, én vagyok az a félvér. - mondtam.

- Hadd harcoljak veletek. - kérte a lány hatalmas szemeket meresztve.

- Ezt beszéljük meg a többiekkel, gyere. - mondtam, s elindultunk a pincébe. Lent mindenkinek bemutattam, akit még nem ismert, s váltottam pár szót Carlise-nal is, aki beleegyezett, hogy próbáljuk meg, hogy Emy bírja-e a strapát mellettünk. Emy két athamét választott, ügyesebb volt, mint hittem, én harcoltam vele, de nálam két tőr volt. És meg kell mondjam... simán leterített. Aztán harcolt Josh ellen, őt is leterítette. Ez a lány ügyesebb, mint hittük. Edzés után fáradtan mentünk zuhanyozni és aludni. Reggel egy gyerek sírására ébredtem, kimentem az erkélyre és egy kosár volt az ajtó előtt. Felkaptam egy pulcsit, mert bár hó még nem esett, de már meglehetősen hideg volt. Mikor leértem a nappaliba Esmével találkoztam össze, együtt mentünk ki az ajtón, s a kosárban egy egy év körüli vámpír és khajit félvér kisgyerek volt. Mellette egy levél: "Kedves Cullenék! Kérlek viseljétek gondját a kislányomnak Alexának. Alexa khajit és vámpír félvér, majd egyszer, ha úgy alakul, talán eljövök látogatóba, de kérlek titeket úgy neveljétek, mintha a saját gyermeketek lenne. Az első születésnapja június 28-án volt. Egy kétségbeesett anyuka" Bevittem Alexát a nappaliba, ahol már ott volt Emy, Bella, Edward, Rose, Emett, Carlise és a két tesóm.

- Ki az új családtag? - jött le mosolyogva Alice a lépcsőn.

- A neve Alexa és majd 28-án lesz másfél éves. - mondtam, miközben kivettem a kislányt a kosárból, s elkezdtem ringatni. S azonnal abbahagyta a sírást. Ekkor a szomszédból átjött Galatea, Niky, Miranda, Ivy, Ayame, Sam, David, Mark és John.

- Milyen aranyos gyermek. - mondta Galatea, s nyújtotta a karját, hogy adjam oda neki a kislányt.

- Mi a neve? - kérdezte Ivy. - Megtartjátok?

- Alexa és igen, az anyja ránk bízta. Itt a levél, tessék, olvasd el. - mikor Ivy befejezte a levél olvasását a szeme felragyogott.

- De hát ez csodás! - mondta Miranda.

- Igen, valóban az. Ő az új családtag. - mondta mosolyogva Emy, de a szemében láttam, hogy szomorú, ő is közénk akar tartozni. Mivel tudok telepatikusan üzenni másoknak (nem csak telepatáknak) így üzentem Emynek: "Ne aggódj, nem kell elmennek innen, ha nem akarsz." Mikor újra ránéztem a lányra küldött egy hálás mosolyt. Kezdett zajlani az élet, Alexa már rendesen ül, forog. Galateával, Dairyvel, Nanával (aki nagyon örült az új kislánynak), Jassyvel, Emyvel és Rose-zal elmentünk vásárolni Alexának játékot, ruhát és ennivalót. Emy ideköltözött, ő kapta meg azt a szobát, amibe Lucyt akartuk költöztetni. És Emy összejött Alexyvel, ennek örültem, mert végre már nem magányos az egyik legjobb barátnőm, akivel újra közel kerültünk egymáshoz. Kezdtem egyre boldogabb lenni. Alexára úgy tekintettem, mint a kislányomra, bár tudom, hogy nem az és amúgy is, Rose, Galatea, Miranda és Amanda is tart rá igényt. De ő akkor is az enyém és Jessyé, és szerencsére ezt a többiek tiszteletben tartják, bár nem sajátítom ki a gyereket, mind ugyanannyi időt töltünk vele. A karácsonyunk tökéletes volt. 22-én leesett az első hó, onnantól kezdve állandóan esett a hó, így fehér Karácsonyunk volt.24-én Jessyvel kibontottuk az ajándékot, amit ofőnktől kaptunk. A dobozkákban egy-egy nyaklánc volt, ezüstözött ón lánc türkizkővel kirakva. Lyztől kaptam egy ezüst gyűrűt. Jessy Samtől szintén gyűrűt kapott, de nem ezüstöt, hanem fehéraranyt, amit én nem szeretek, ha már arany akkor az legyen aranybarna. De jól telt a szünet, voltunk szánkózni, de edzettünk is. Túl hamar eltelt a szünet. Mikor vissza kellett menni a suliba azt se tudtam, hogy fogom bírni Alexa nélkül, de Galatea biztosított arról, hogy minden rendben lesz.

Ő Galatea (a szereplőt Renel Igneumnak köszönhetem):