16. rész: Szilveszter előtt.

December 27-én kezdődtek újra az edzések, de mivel hatalmas volt a hó, így nem vettük olyan komolyan. Most elmesélem, mi történt december 28-án.
Alexa nálam aludt, reggel ötkor felébredt, elsírta magát, hogy éhes, kimásztam az ágyból, ölbe vettem. Amikor leértünk a konyhába Galatea már ott volt.
- Jó reggelt! - köszönt mosolyogva. - Tessék Alexa. - mondta és odaadta a kislánynak a reggeli tejet. - Kivételesen később ébredt, jól aludtál? - kérdezte tőlem. Azt hiszem meglátta a szemem alatt lévő hatalmas táskákat.
- Hát úgy-ahogy. - mondtam, s odaadtam neki Alexát, megdörzsöltem a szemeimet. Odamentem a hűtőhöz, elővettem a vért Alexának, picit megmelegítettem. Mire megitta a tejet már a kezében volt a másik cumisüveg. Hát igen... dupla annyit eszik, mint egy rendes gyerek. Megjött Rose is.
- Jó reggelt. - köszönt álmosan.
- Szia. - köszöntem én is. - Hogy-hogy nem keltél fel arra, hogy Lexy (ez Alexa egyik beceneve) felsírt reggel?
- Az igazat megvallva felkeltem, de nem volt erőm kimászni az ágyból. Van kávé?
- Most főztem, Joana kérsz te is? És Joana, a neve Alexa, nem Lexy. - mondta Galatea, és odaadta Lexyt Rosenak. A kérdésre csak bólintottam, megcsinálta a kávét, átmentünk az ebédlőbe, és leültünk. Mikor megittuk a kávénkat, bementünk a nappaliba játszani Alexával. Hét órakor végre a többiek is kezdtek felébredni, Nana átjött játszani Alexával így nekünk volt egy kis szabadidőnk, elmentem átöltözni, nem akarok folyton pizsiben lenni. Mikor leértem Esme és Rose már csinálták a reggelit. A szomszédból átjött Sam, Zoe, Anastasia, Dairy, Angela, Mark, Bobby, Alex, Ivy, Miranda és még Amanda is eljött, bár ő nem a szomszédból jött át. Már mindenki felkelt, ideje volt megreggelizni. Reggeli után készültünk kimenni, hogy kint edzünk a térdig érő hóban, de egyszer csak sírásra lettünk figyelmesek.
- Mi történt? - mondtam, miközben berepültem a nappaliba.
- Nanával játszottak és elbotlott a szőnyegben. - mondta Galatea, akinek Alexa már az ölében volt. - De nincs komoly baj, csak megijedt. - tette hozzá az ijedt arcomat látva. Odanyúltam a kislányért, odaadta, kimentem Alexával az udvarra, sétáltunk egy picit, mivel nem volt rajta csizma így ölben vittem, bár már szeretett volna a saját lábán menni, de a nekünk majdnem térdig érő hó, teljesen eltakarta volna őt. Bementünk, a többiek már fel voltak öltözve, felvittem Alexát a szobámba, ott volt a ruháinak egy része, és felöltöztettem jó melegen. Felvettem a csizmámat, ráadtam a sajátját és mentünk a többiek után. Kinövesztettem a szárnyamat és Alexával a többiek után repültem. Alexa repülés közben végig nevetgélt, nagyon tetszett neki az út. Leszálltunk a tisztáson, leraktam Alexát, leakasztottam a hátamról a fegyveremet, s le is tettem az egyik fa tövébe. A többiek már ott voltak. Elkértem Alexytől a tőreit és Emyvel edzettem. Van nekem is két athamém, de azokat elfelejtettem elhozni. De nem sokáig tudtunk edzeni, ugyanis valaki sikeresen fejbe talált engem egy hógolyóval, amit meg kellett bosszulnom, így hatalmas hócsata tört ki. A két kicsi, Nana és Alexa hóangyalt csinált, miközben a nagyok "harcoltak".
- Most elázol! - mondta Galatea és rám ugrott, legalábbis próbált, de még időben felpattantam a földről így dobott egy gyönyörű hasast. De azonnal fel is pattant, mert Emy majdnem ráesett. Mind nevettünk és boldogan fürdettük egymást. Észre se vettem, hogy Jessy és Sam eltűntek.

*Jessy szemszöge*

A többiek annyira belemerültek a hócsatába, hogy észre se vették, hogy Sammel elmenekültünk az elázás elől. Nem mentünk ki az erdőből, csak arrébb vonultunk egy picivel, leültünk egy kidőlt fa törzsére és beszélgettünk. Mikor már nem hallottuk a "csatazajt" visszamentünk, mindenki a hóban fetrengett kifáradva.

*Anastasia szemszöge*

Már mind a hóban feküdtünk kifáradva, mikor megláttam a két jómadarat, akik elmenekültek a "csatatérről": Jessyt és Samet. Rajtuk kívül csak a két kicsi: Nana és Alexa volt talpon. És ekkor hirtelen az egyik kicsi elesett, rá a másikra. A két kislány egyszerre sírta el magát, én már azonnal talpon voltam Galateával együtt, és felkaptam Nanát, ő volt felül Galatea meg felkapta Alexát.

- Nincs semmi baj. - mondtuk mindketten a két gyereknek. A nagy sírásra Dairy is odaszaladt, a kezébe adtam a kishúgát.

*Galatea szemszöge*

Nagyon megijedtem, amikor meghallottam a két kislányt sírni. Azonnal odamentem, és ölbe vettem Alexát. Megnéztem, hogy nem sérült-e meg, de szerencsére semmi baja nem volt, csak megijedt, pont úgy, mint én. A többiek picit edzettek, de én és Dairy sétáltunk a két gyerekkel. Még nekem is meg kellett nyugodnom. Még két órán keresztül edzettek a többiek, majd mikor befejezték elindultunk haza. Már szükségem volt egy forró fürdőre, de előtte lefürdettem Alexát. Annak ellenére, hogy khajit, imád pancsolni. Mikor megszárítottam Alexa szőrét, átvittem Joanához, majd vettem egy forró fürdőt. Jó volt végre megszabadulni a csurom vizes ruháktól. Nem sokkal később ebédeltünk, ekkor Alexa már aludt. Ebéd után még egy picit pihentünk, majd mentünk edzeni. A többség beleegyezésével bent gyakoroltunk. Az összes alakváltó az állati alakját vette fel. Az én társam Armin volt, akinek a támadásait elég nehéz volt farkasként kivédeni. Alexa este Rose-nál aludt.

*Rose szemszöge*

Este lefektettem Alexát, majd én is mentem aludni. Éjszaka arra ébredtem fel, hogy a kislány borzalmasan köhög. Gyorsan kimásztam az ágyból, felkaptam a porontyot és sétálgattam vele, de nem múlt el a köhögése. Levittem a konyhába, adtam neki vizet, ettől már jobb lett, de nem sokkal később folytatta a köhögést. Nem tudtam, mit tegyek, felmentem Esme szobájához, bekopogtam.

- Gyere. - mondta álmosan. Bementem. - Mi a baj? - kérdezte Esme, majd meghallotta, hogy milyen csúnyán köhög a karomban lévő lányka. - Gyere, megnézem, mit tehetek. - mondta és elindult a konyhába. Összekevert valamilyen gyógynövényekből készült főzetet egy kis teával, majd odaadta Alexának, hogy igya meg. megitta és máris enyhült a köhögése. - Ha ez nem lenne elég az egész éjszakára akkor itt van még. - mondta és adott egy üveget. Megfogta Alexa homlokát és azonnal elsápadt. - Azt hiszem ez nem fog segíteni, magas láza van. - Én is éreztem, hogy melegebb, mint kéne, de annak tudtam be, hogy melege van. Odaadtam Esmének, aki azonnal ment és csinált neki egy hűtőfürdőt, mert úgy gondolta, hogy itt már a gyógynövények nem segítenek. Nem sokkal később elmúlt Alexa láza, de már nem tudtam aludni, beraktam a kiságyába és csak ültem mellette. Aggódtam. Egész éjjel nem aludtam egy percet se, csak azt figyeltem, hogy mikor lesz rosszabbul. Aztán reggel Esme kopogott be.
- Hogy van? - kérdezte.
- A hűtőfürdő után már nem köhögött. A láza is lement. - mondtam.
- Aludtál egyáltalán? - kérdezte aggódóan a nevelőanyám. Válaszképp csak megráztam a fejem. Alexa végre nyugodtan tudott aludni. Annak ellenére, hogy éjszaka már nem köhögött és a láza is lejjebb ment, még mindig nem tudott jól aludni. Egy tíz perccel később valaki kopogott. Kinyitottam az ajtót, Galatea volt az, kezében a tejjel és a vérrel.
- Mi történt? Hogy-hogy még nem kelt fel? - kérdezte aggódóan.
- Beteg. - mondtam. - Éjjel arra keltem fel, hogy csúnyán köhög, be is lázasodott, Esmével megoldottuk, a láza lejjebb ment és már nem köhög annyira, de utána már nem tudott nyugodtan aludni. Most végre rendesen alszik. Ha nem lesz jobban akkor Joe segítségét fogom kéni, ő gyógyító lesz, mint az anyja volt. - mondtam.
- Tudok segíteni? - kérdezte Galatea, láttam, hogy nagyon aggódik a kislányért, pont mint én.
- Nem, de kérlek egy picit maradj itt vele, kávéznom kell, sőt.. tegnap se ittam vért, és ebből baj lesz. - tettem hozzá, majd lementem a konyhába. Joe már ott volt.
- Jó reggelt, Lexy hol van? - kérdezte.
- Neked is, a szobámban, lebetegedett. Éjszaka csúnyán köhögött, be is lázasodott, de megoldottuk, most egész jól van. Viszont jó lenne, ha tudnál adni valamit neki, hogy tényleg jól legyen és ne csak a tünetek enyhüljenek. - kértem.
- Rendben, amint tudom megnézem. Viszont most igyál, látom, hogy alig aludtál két órát. - mikor ezt mondta a kezembe adott egy bögre frissen főzött kávét, meg egy nagy pohár vért. A kávét gyorsan lehúztam, majd gyorsan megittam a vért is, és mindketten felmentünk a szobámba. Csak Galatea volt ott, épp sétált ölében Alexával.
- Megint köhögött? - kérdeztem. Galatea csak bólintott. Joe nyújtotta a kezét a gyerekért, majd leült az ágyamra, az ölébe vette Alexát, megnézte a torkát, megfogta a homlokát.
- Remélhetőleg csak megfázott, de valami komolyabb is lehet. Rose kérlek hozz zsályát, útifüvet, kamillát és egy kis fokhagymát.
- Azonnal. - mondtam és kimentem a szobából. Gyorsak összeszedtem a kellő cuccokat, forraltam vizet, és megfogtam a mozsarat is. Mindet felvittem a szobámba, odaadtam Joenak. Ő leforrázta  kamillát, a teát megitattuk Alexával. Úgy tűnik szereti a kamillateát. A többit összetörte a mozsárban, kevert hozzá egy kis vért és kiskanállal adtuk be Alexának. Kezdett jobban lenni, a láza teljesen elmúlt, már nem is köhögött. Este Galateánál aludt, a lány bevállalta, hogy vigyáz rá.

*Galatea szemszöge*

Alexa nálam aludt, egész éjjel mellette virrasztottam, minden mozdulatát figyelemmel kísértem. Egész éjjel csak egyszer kelt fel, akkor is vizet kért. Álmában egy picit köhögött, de nem volt vészes, láza szerencsére nem volt. Azért vállaltam be a virrasztást a kis lurkó mellett, mert én jobban bírom, mint Joana, vagy Rosaly. Ha mást nem, reggel két kávét iszom.